This post is also available in: macedón francia spanyol német szerb horvát bosnyák bolgár lengyel

Vers és évek

A te éveid és az enyéim –
két part,
két kö,
két nemlét.

A te éveid és az enyéim –
éveid kínomnak a mélyén,
éveim a szívedben.

Légy áldott, vers, te sosem ismert,
bölcsességünk egybehangolod,
éveinket egybesimítod.
Légy áldott, puha nemlét,
e létben, hol sosem öregít az idő.
A te éveid és az enyéim
mindkettőnknek az évei már.

Lépésről lépésre haladsz,
kíntól a kínig,
éveim mezején át.
Lépésről lépésre haladok,
kíntól a kínig,
éveid mezején át.
Nincs vége és nincs hova-érés.

Betöltöd a nemlétem,
betöltöm fondor álmaidat.

Légy áldott, idő,
mert egyazon maradsz,
s mi szemeinknek ajánlunk,
tegnap földből,
ma égből,
holnap földből és égből.

Légy áldott vers, te sose sejtett,
ki bölcsességünk egybehangolod,
ki éveinket egybesimítod.
A te éveid és az enyéim  –
két part, két kő,
két puha nemlét.

Ацо Шопов, Небиднина, 1963
Fordítása: Dudás Kálmán, 1969